Kérdések és válaszok

Puzsér (5)

Meggyőződésünk, hogy a főpolgármesternek nem az a feladata, hogy a gondolatai erejével működtesse a várost. Erre van hatalmas hivatali apparátus, van jegyző, vannak főpolgármester-helyettesek. A főpolgármester az akarat, a kovász, a cement, az erő, a lendület, a frontharcos. Ő szállítja a víziót és követeli meg a végrehajtást, a budapestiek döntésének teljesítését. A mögötte lévő stáb pedig majd összerakja neki a tudást, ő pedig tanul, és képviseli a várost a stáb és a hivatal által szakmailag felvértezve.

Nincs semmi bajunk az elektromos autókkal, azon kívül, hogy drágák. De ahogy nem hajthat be elektromos autó Róma belvárosába, úgy Budapesten sem fog. Egész egyszerűen azért, mert a mozgása, a parkolása, az itt élőktől, sportolóktól, biciklizőktől és a zöldtől veszi el a helyet. A légszennyezettség nem az egyetlen oka az autók kitiltásának. Bár jelenleg valóban ez a legfontosabb érvünk.

Szerintünk ez nem egy olyan áldozat, amit akár Puzsér Róbert, akár más belvárosban dolgozó ne tudna meghozni. A Polgármesteri Hivatal a Deák téren van. Három metró áll meg itt, számtalan busz és villamos végállomása. Tarlós most is mélygarázst épít itt, és a Polgármesteri Hivatal mögött hatalmas parkolót tart fent, amit 2010-ben — a szavak szintjén — még közparkká akart alakítani. Ha van a városban ember, akitől elvárható és egyébként logikus, hogy ne kocsival járjon dolgozni, az a főpolgármester.

Meg szeretnénk szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a politikai pártok közepes képességű, a szakmájukban soha nem bizonyított káderekkel, úgynevezett szakpolitikusokkal töltik fel a városvezetést. Mi olyan szakemberekben, managerekben gondolkodunk, akiknek van valós, piaci körülmények közt is értékes tudása és hozzáértése. Szakmailag ez lesz az elmúlt 30 év legmagasabban kvalifikált városvezetése, olyan emberekből, akik egyrészt már bizonyítottak, másrészt nem hozzák magukkal a többi pártkádert, a pártok körül legyeskedő vállalkozókat és a politikai szempontjaikat. A főpolgármester feladata az lesz ebben a felállásban, hogy a politikai támogatást szállítsa a szakmai döntésekhez, megvédje ezeket az embereket, hogy tudjanak dolgozni.

  1. Szerettünk volna egy Budapest-minimumot elfogadni, ami az ellenzék közös programja lehetett volna. Még csak el se jutottunk az egyeztetésig, annyira nem érdekli őket a főváros.
  2. Személyi feltételeink is voltak. Egyrészt korrekt és a választási eredményeken alapuló alkut szerettünk volna a Puzsért támogató pártok számára, másrészt néhány vállalhatatlan figurát nem szerettünk volna a polgármester-jelöltek között látni. Egyiket sem teljesítették. A mindössze 6%-os MSZP adja az esélyes budapesti jelöltek felét, a 10%-os Momentum pedig csak egy nyerhető kerületet kapott. Másrészt Tüttő Katával, Horváth Csabával és Gy. Németh Erzsébettel szemben is jeleztük a kifogásunkat, amire még csak nem is válaszoltak.
  3. Kérésünk volt az online szavazás, ami nem bonyolultabb és hosszabb, mint megvenni egy repülőjegyet. Azt is világossá tettük, ha ez nem megvalósítható, akkor nem fogunk részt venni az előválasztáson. A szervező aHang elkészítette a szoftvert, amit a DK és az MSZP megvétózott, és helyette egy olyan rendszert fogadtak el, ami értelmetlenül bonyolult és hosszú volt, amit jól jelez, hogy minimális számban vették igénybe.
  4. Tisztességes szabályokat szerettünk volna az előválasztásra. Szerettük volna, hogy ne három nap legyen a kampányidőszak, hanem legalább két hét, szerettük volna maximalizálni az egyes jelöltek által hirdetésre költhető összeget, illetve semleges helyszínen szerettük volna tartani a vitákat. Természetesen ezekbe se mentek bele.

Sokan azt gondolják, hogy valamiféle erkölcsi kötelességünk lett volna részt venni az előválasztáson. Jelezzük, hogy senki sem azért vett részt ezen, mert ezt egy demokratikus vívmánynak gondolta, hanem azért, mert minden párt kapott a koncból. Polgármesteri és képviselői helyeket. És ezzel az aktussal próbálta a Jobbik, az LMP és a Momentum lenyomni a szavazói torkán, hogy összefeküdtek a szocikkal.

Mi viszont semmilyen pozíciót nem kértünk se Puzsérnak, se a csapatának. Csak a fenti feltételeket, hogy valóban demokratikus innováció legyen, hogy elősegítse az ellenzék megtisztulását, és azért, hogy garanciákat szerezzünk a Sétáló Budapest programjának. Miközben mindenki más csak pozíciót akart, és se a program, se az előválasztás nem érdekelte őket.

Sétáló Budapest (15)

Alapvetően a tömegközlekedést, ami éppen a belvárosban a legjobb; egyedi esetekre, helyzetekre is keresünk, találunk megoldásokat. Vegyük tudomásul, hogy a belvárosban autót tartani, autóval járni luxus. Olyan luxus, amit az egész város, minden itt élő fizet. Sok helyet foglal, nem oda való.

Igen.

A jelen állás szerint a sétálóövezetbe nem lehet majd behajtani motorkerékpárral (az is büdös, sőt, sok esetben szennyezőbb egy autónál is), az elektromos robogók lehetnek esetleg kivételek a tömegközlekedési útvonalakon. Ezekkel ne cikázzon senki a gyalogosok között!

A jegyárcsökkentés nem hisszük, hogy reális, részben a szükséges járatsűrítés miatt, részben azért, mert nem számítunk kedvező politikai környezetre. Megszüntetjük viszont a mai idétlen vonaljegy-rendszert, és megpróbáljuk befejezni az elektronikus jegyrendszert.

Mint most. Csak tudni fognak haladni és tudnak majd parkolni.
Gyorsabban odaérnek majd bárhova. A lezárás csak egy táblát jelent, ahogy ma is ez az általános gyakorlat.

Számtalan nyugati példa van erre, azt gondolom, hogy a szakemberek és az ott lakók közösen kell, hogy megtalálják az optimális megoldást. Nyilvánvaló, hogy az áruszállítás és a költöztetés ugyanúgy megoldandó probléma (pl. reggeli behajtással), mint az idős emberek, a rokkantak szállítása (ez utóbbit akár elektromos “kistaxik” is végezhetik a tömegközlekedési útvonalakon). Ahogy az is természetes, h a rendőrség, a tűzoltóság és a mentők számára továbbra is hozzáférhető marad. Valójában ezek a közfunkciók jobban is fognak működni, hisz nincs dugó és lehet parkolni.

Az elméleti határok: Budai vár – Jászai – Fővám – Deák/Bulinegyed. A Széchenyi lánchíd tömegközlekedési és biciklis híd, a pesti rakparton nincs forgalom. A budai rakparton még vitatkozunk, jelenleg úgy néz ki, hogy a közlekedésmérnöki szakmában konszenzus, hogy az rövid távon nem lezárható, de emberközelibbé tehető.

Nem akarjuk elterelni a forgalmat, nem akarjuk más városrészekre ráönteni a szmogot és a dugókat. Mi nem azt szeretnénk, hogy más utakon közlekedjenek az autósok, hanem azt akarjuk, hogy tegyék le a kocsijaikat, és használják a tömegközlekedést — ami ténylegesen sokkal jobb kell, hogy legyen.

Nem értünk egyet, mi úgy gondoljuk, ahogy Lewis Mumford: “Újabb utak építése a torlódások elkerülése érdekében, az olyan, mint a kövér ember, aki meglazítja az övét azért, hogy megóvja magát az elhízástól “

Ma sincs elég P+R parkoló. Miközben évi 25 ezerrel nő a budapesti utakon az autók száma. A következő városvezetés akármilyen színű is lesz, nemigen halogathatja tovább ezt a problémát. De azért legyünk azzal tisztában, hogy amíg a kormány elveszi a budapestiek adójának döntő részét, addig ez elsősorban a kormány felelőssége marad. Budapesten túlmutató felelősségről van szó, mert az agglomerációból is jelentős autóforgalom zúdul a belváros felé, és ahhoz, hogy ezt átadjuk a tömegközlekedésnek, olyan hatalmas P+R-összkapacitás kell, amit csak egy kiterjedt, elosztott rendszerben lehet biztosítani (vö. a kelenföldi P+R már több buszmegállónyi kiterjedésű, és erősen kapacitáshiányos). Ehhez elsősorban az kell, hogy a belvárost és a fontos átszállókapcsolatokat elérő regionális vonalak (metrók+hévek, elővárosi vasút, s ahol más nincs, elővárosi busz) közvetlenül elérjék a külvárosokat és az agglomerációt is, és ott legyen sok, értelmezhető méretű P+R a megállók közelében. (A problémarendszer ügyében nem csak másokra mutogatunk, kialakítjuk ezeket a közvetlen vonalakat, és egyébként is össz-agglomerációs üggyé tesszük a közlekedést is.)

Kényelmesebb, szebb, tisztább, nyugodtabb környéken fognak élni. Az autóiknak új parkolási területet kell keresniük, például a zóna határában. A direkten sétáló övezet nem olyan nagy és a dugódíjjal jelentős mértékű forgalmat/parkolást tudunk kiszorítani. Minket sokkal inkább az izgat, hogy ha nem lépünk, akkor mi lesz azzal az évi 25 ezer új autóval, ami Budapesten forgalomba áll.

Nem az autómentesség, hanem egy sétálható, zöld, tiszta levegőjű Budapest a célunk. Azért ez a vezérfonal, mert ezen keresztül tudjuk megmutatni, hogy hogyan gondolkodunk a városról. Szemben a politikusok számtalan ígéretével, amiből egyet sem tartanak meg, egyrészt ez egy számon kérhető és teljesíthető vállalás, ami egy kulturális precedens. Másrészt ez egy filozófia. Autó helyett, ember, beton, helyett zöld. Ebben hiszünk, ebből a filozófiából megbízhatóan levezethető a többi tervünk is.

A lakhatást alkotmányos jognak gondoljuk. Ez minimum egy zárható szobát jelent. A hajléktalanszállókat ennek szellemében próbáljuk átalakítani.

A válasz erre is az, hogy a sétálózóna egy komplex vízió és intézkedéssorozat középpontja. Azon túl, hogy a zónában értelemszerűen javul a levegő, több lesz a zöld, lesznek külsőbb zónák, lesz behajtási díj, és lesz jobb tömegközlekedés. Ezek egy sokkal nagyobb területen fogják csökkenteni az autóforgalmat és javítani a levegőt. De a közlekedésen túl is tervezünk szennyezéscsökkentő intézkedéseket.

Ismerjük a pozitívumokat millió külföldi és belföldi példán keresztül. Élhetőbb környezet. A levegő- és a zajszennyezettség csökken. Sok apró bolt, ami munkahelyeket jelent, több közösségi tér ahol az itt lakók beszélgetnek, sétálnak, sportolnak. Több kultúra. Nem hallottunk még olyan példáról Európában, hogy autómentessé tettek egy városrészt, és aztán visszacsinálták. Az autómentes belváros egy alapkő, amire kifelé haladva a teljes város élhetőbbé tétele alapul: a minőségi tömegközlekedés, az intenzívebb zöld elemek rendszere, külsőbb sétálózónák, emberközeli tervezés stb.

Load More

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

You may use these HTML tags and attributes:

<a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Hírlevél feliratkozás